Miközben párhuzamosan több dolgot is tesztelek, nem sok időm marad az alkotásra. Látok viszont olyan csoda dolgokat, amitől megfájdul a szívem és felsóhajtok, hogy bárcsak lenne tengernyi időm vagy legalább állhatna egy nap 24 helyett 96 órából!
Tízen-huszon éve még nagy lendülettel nekiláttam volna egy-egy ilyen "lehetetlen" projektnek, ma már inkább csak a szívem sajog. Azért készítettem nektek egy "egyveleget", hátha kedvet vagy ötletet kaptok!
Hullámkartonból készült organikus polc:
Ezeket géppel vágják formára. Én nem is kísérleteznék otthoni elkészítésével, mert miután összerakta az ember már nagyon nehéz rajta javítani. Sajnos csiszolni lehetetlen, sniccerrel vágni szintén, úgyhogy ha valaki elrontja, akkor marad az elfogadás.
(És rengeteg dobozt kell hozzá gyűjteni! ;-) ) Nem akarok persze eltántorítani senkit! Bátraké a szerencse!
(Ha valaki mégis belevág, kérem írjon! Kap tőlem egy Real McGyver oklevelet!)
Ez egy viszonylag egyszerű ötlet, ha van méretben megfelelő fiókunk. Ha nincs, akkor esetleg a régi komód fiókjait lehet átalakítani vagy nekirugaszkodhatunk és csinálhatunk megfelelő méretűeket. Nem teljesíthetetlen küldetés, ha valakinek illik az otthonába.
Ilyen kagylófoteleket nagyon szívesen elfogadnék otthonra! Gumibelsőkből készült, de sajnos azért nem olyan egyszerű elkészíteni, mint amilyen egyszerűnek tűnik.
A másik hullámkarton "szerelmem". Ez már korántsem olyan bonyolult dolog. Akinek van ideje és bátorsága, bátran nekiállhat!
Mondanám, hogy ez gyerekjáték, és tényleg az, de az elkészítése igényel némi erőt és célszerszámokat. Minden esetre sokkal ötletesebb így felhasználni egy autógumit, mint elszórni az erdőben vagy a mezőn, úgyhogy
HAJRÁ NAGYAPÁK!
Nem annyira gyerekbarát asztalkák, de szerintem szenzációs ötlet! Nekem nagyon tetszik. Egyrészt egy jó kis pakolófelület, másrészt nagyon jól lehet dekorálni és még vázát sem kell venni. :D
Ettől elállt a lélegzetem. Egyrészt, mert imádom a retró dolgokat, úgyhogy ettől a vasalótól akkor is dobnék egy hátraszaltót, ha nem lenne lámpává alakítva, de így még ötletes is. Egy probléma van vele. Szerintem elég kevés lakás "tűrné meg" ezt a darabot.
A végére egy kis ékszer, mert nő vagyok és nyilván nehezen állok ellen a kísértésnek, ha ékszerről van szó. Ebben szerintem az üveg vágása a legnehezebb dolog, a többit üvegmaróval és egy jó kis fúróval meg lehet csinálni.
Legyen szép napotok!
Nemsokára jövök a Nulla szemét citrusokkal és Ottokárral, a mindenevő ottománnal.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.