Gyerekbarát "porcelán" kukoricakeményítőből és szódabikarbónából

Az elmúlt héten elkezdtem kicsit átnézni a szekrényekben lévő dolgokat, szortíroztam, terveket szőttem.
Így került elő egy fél csomag kukoricakeményítő, aminek már a szavatossága is lejárt, tehát én már nem főznék belőle a gyermekeimnek, és egy csomag mosószóda, amit megvettem ugyan, de nekem nem jött be. (Nyilván sokan imádják és esküsznek rá, de nem vagyunk egyformák.)
Támadt is egy ötletem! Ez a kettő, némi vízzel keverve, tökéletes lesz egy kis alkotáshoz.

A "hideg porcelán" - ahogy különböző angol oldalakon szerepel - receptje a következő:
1 egység (csésze, kupica, vödör, lavór, deciliter) kukoricakeményítő
2 egység szódabikarbóna (ezt helyettesítettem a mosószódával)
1,5 egység víz
Kell ezen kívül egy fakanál, egy edény, amiben összeforraljuk az egészet és egy fedő, hogy ne hűljön ki olyan gyorsan.
A hozzávalókat csomómentesre keverjük az edényben, sűrű kevergetés mellett feltesszük forrni, aztán amikor már kellemesen kocsonyás (gyerek nyelven trutymákos állagú lesz, akkor a tűzről levéve kevergetjük még egy kicsit (kb 4-5 percig).

Ezután tehetünk rá fedőt, de csak úgy félrecsapott, péntek esti mulatós stílusban, hogy a lecsapódó pára ne tegye tönkre a munkánkat vagy egy konyharuhát. Ne hagyjuk teljesen kihűlni, mert akkor már meglehetősen gyorsan szárad a felülete és törik, hanem tegyük egy tálcára, vagy gyúródeszkára (kinek mije van otthon) és kezdjük el átgyúrni. Amikor kéz meleg, akkor már oda lehet adni a gyerekeknek is, akár meg is ehetik, de borzalmas íze van, úgyhogy nem hiszem, hogy meg fogják.
Én felfűzhető díszeket készítettem belőle, de akár kisplasztikát is készíthet belőle bárki, ha van kedve.
Szaradás után nagyon szép hófehér színe lesz. Festeni elvileg lehet, de én csak vízfestékkel próbáltam, ami nem adott homogén színt száradás után a szódaszemcsék miatt. Gondolom az akrilfesték jobban fed.
Még valami! A végeredmény nem vízálló! Kültéri díszeket ne tervezzetek belőle, mert az első eső tönkreteheti -
Jó alkotást!

Update:

Így lassan fél év távlatából a következők a tapasztalataim:
1. A mosószódás verzió a végtelenségig eláll a hűtőben, ha becsomagoljuk folpakkba. Egy dolgot észleltem ezzel kapcsolatban, hogy ici-picit megszívja magát nedvességgel és ragadósabb lesz, úgyhogy egy kis mosószódát hozzá kell keverni használat előtt.
2. A szabadba kiakasztott darabok sajnos ugyanígy megszívják magukat a hajnali párával és szépen lassan elkezdenek szétporladni, úgyhogy ha tartóssá szeretnétek tenni, akkor lakkozzátok le vagy érdemes lefesteni valamilyen akril festékkel, esetleg keverjetek bele még az elején ragasztót, ami összetartja.
3. A lakásban maradt kis díszeknek semmi bajuk. Bírják a gyűrődést, a széleit 240-es csiszolóvászonnal csiszolgattam meg, hogy szebb legyen.
;-)