Gipsz + filctoll = aszfaltkréta

Most kicsit átkapcsolunk McGyver üzemmódba kapcsolunk, de csak röviden, egyrészt, mert elég egyszerű elkészíteni, másrészt, mert súlyos anyai teendőim vannak.

A nyár egyik projektje volt a házi aszfaltkréta készítése, amiről egy, azaz egy darab képet sikerült készítenem a prototípusról, mert utána rárabolt a nagyobbik gyermekem és már nem volt többé olyan dekoratív állapotban. :D

Íme:

Az alapötlet abból született, hogy maradt pár kiló gipszem, amit valamire el kellett használni, hogy ne foglalja a helyet. Ezen kívül elkezdtem szortírozni a fiókban lévő filctollakat, amiknek a fele már beszáradt, viszont nem lehetett bele vizet csepegtetni, mert nem tudtam szétszedni őket roncsolás nélkül, úgyhogy úgy döntöttem, hogy inkább széttöröm és a benne lévő kis festékrudat kiveszem, beleáztatom vízbe, hogy a színezék kijöjjön belőle, azt összekeverem gipsszel és formába öntöm.
Gyakorlatilag a feladat ennyi. Nem túl bonyolult. Egy wc papír gurigát felvágtam azonos vastagságú csíkokra, kicsit meghajtottam, hogy legyen "hegye", ez lett a forma, amibe a gipsz került. A "prototípusból" annyit tanultam, hogy a guriga belső oldalára celluxot vagy duct tape-et kell ragasztani, hogy könnyebben kijöjjön a formából, mert különben ráragad a papír a krétára és hajlamos felszívni a színezék nagy részét is. Az alsó oldalára szintén ragaszthattok zsírpapírt, hogy ne folyjon ki belőle a gipsz. Több apróságot is érdemes még tudni, mint például, hogy a kis rudacskákból pillanatok alatt ki lehet "nyomni" a színezéket egy fecskendővel (3-4 ml-nél egyébként sem kell több folyadék a gipszhez, mert nem lesz elég intenzív a szín), hogy a gipsz viszonylag gyorsan megköt, azonban a teljes száradáshoz érdemes kicsit forgatni a krétát, mert a gipszben lévő folyadék a gravitációnak köszönhetően mindig lefelé törekszik és viszi a színt is, illetve, hogy a napon ne szárítsátok, mert a szín nem feltétlenül UV álló.
Nagyon röviden és rohanva, ennyi. :-D

Jó kísérletezést! ;-)